LAP TETEJÉRE
"....Az Avashegyen láthatók lépcsőzetesen egymásfölé emelkedő sorban Miskolcz szőlőbirtokosainak jól berendezett, s épített pinczéi, melyek legtöbbjei a régi időben telve valának a legjobb minőségű borokkal" - írja 1887-ben Podmaniczky Frigyes, majd a következőképpen folytatja:
e-mail: avasiborut@gmail.hu
Július 1: Séta az avasi zsidó temetőben;
Július 22: Amit Európa elfelejtett- 560 éves a déli harangszó
a muzulmán seregek elleni győzelem emlékére (Nándorfehérvári diadal)
Apropó: Déli harangszó
Július 22.-én lesz 560 éve annak, hogy 1456. július 4–21. között a keresztények (magyarok és szerbek) Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár (a mai Belgrád) várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket.
A győzelem mintegy hetven évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását.
A déli harangszó az egész keresztény világban azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet, III. Kallixtusz pápa a déli harangszóval szerette volna megköszönni és kimutatni a muzulmánok feletti győzelem jelentőségét a keresztény világnak.
(forrás: Wikipédia)
De Európa, a keresztény világ és a Vatikán ezt úgy látszik elfelejtette. Már csak megszokásból harangoznak?
Megint nekünk kell megvédenünk a Hazát , Európát, és a keresztény gyökereket?
Ritkán látogatható program:
A 35 fokos júliusi kánikulában igyekeztünk az Avas tetőre, a gyülekező helyére.
Avas, zsidó temető
A zsidók az 1700-as évek első felében telepedtek meg Miskolcon (jellemzően Morvaországból érkeztek), és a második világháborúig a város meghatározó népességévé váltak. Temetőjük területét 1759-ben vásárolták meg az Avas északnyugati oldalán, 1769-ben pedig megalakult a Chevra Kadisa, amelynek egyik fő feladata a halottak illő eltemetése volt. A temetőt a köznyelv zsidó-bánat helymegjelöléssel illette, ők maguk több elnevezést is használtak a temetőkre, de itt a Bész Hachájim (Az Élet háza) név használatos. A temetőben mintegy 6000 síremlék található. Első bejárata az Avas tetőn, a város felől a Ruzsin-oldalon, a mai Hidegh-soron volt, ami ma nem használatos. A temető legrégebbi része a déli sarokban található, itt vannak a legkorábbi időkből származó sírkövek.
A temető számos neves halottja közül megemlítendő az a Munk Samu (1855–1933) földbirtokos, takarékpénztári elnök, törvényhatósági bizottsági tag, aki híres volt jótékonykodásairól. Austerlitz Sámuel főrabbi szarkofág alakú síremlékére kiterített Tóra tekercset és Ketert (a Tóra koronája) faragtak. Nagy tekintélyű polgár volt a sokoldalú Héthársi Neumann Adolf (1870–1929), aki biztosítási céget és gazdasági bankot alapított, de alapító tagja volt a Sajószentpéteri Üveggyárnak is. Elnöke volt a miskolci zsidókórháznak, és kitüntették a Ferenc József-rend lovagkeresztjével. Itt nyugszik Singer Henrik orvos is, aki az 1900-ban nyílt Borsod vármegyei Erzsébet Közkórház első igazgatója volt. A temetőkert északi részén helyezték el a környéken megszűnt zsidó temetők exhumált sírjait és mártír-emlékműveit is. (forrás: Wikipédia- Avas )
A temetői séta után pincehideg hosszúlépéssel pótoltuk folyadékhiányunkat, és sötétedésig beszélgettünk a világ dolgairól: