LAP TETEJÉRE

foto1 foto2 foto3 foto4 foto5
"A pinczék száma hajdanában megközelítette a házak számát. A mesterembereknél meg épen a jómód jele volt, a'miért is aztán sokszor, ha tulajdon háza nem is de pinczéje mindenesetre volt."
A miskolci pincék első pontos felmérését 1817-ben Domby István készítette el, amikor megszerkesztette Miskolc térképét, ....1779 pincét vett lajstromba.
A legtöbb pinceüreg 10-20 méter hosszú, de szép számmal vannak közöttük 50-100 méteres, vagy annál hosszabb vájatúak is. A pinceüregek a bor tárolására ideális hőmérsékletet biztosítottak. Hőmérsékletük télen-nyáron 6-10 °C
A 18. századtól a pincék fölé épített borházak a városi iparosok és földművesek második otthonai voltak.
".....a hivatalos órák elmúltával, üzletzárás utáni munka végeztével az Avasra ment a miskolci polgár, feledni a nap gondjait, vidám poharazás közben a família körében, vagy barátok társaságában”

Az Avas

dj"....Az Avashegyen láthatók lépcsőzetesen egymásfölé emelkedő sorban Miskolcz szőlőbirtokosainak jól berendezett, s épített pinczéi, melyek legtöbbjei a régi időben telve valának a legjobb minőségű borokkal" - írja 1887-ben Podmaniczky Frigyes, majd a következőképpen folytatja:

e-mail: avasiborut@gmail.hu

Get Adobe Flash player

XIV. AVASI FRÖCCSFESZTIVÁL:

1842. október 5-én Fáy András a fóti pincéjébe hívta szüretre Vörösmartyt és néhány barátját. A barátok között ott volt Jedlik Ányos is, aki nemcsak az elektromosság nagy tudósa volt, hanem a szódavíz nagyipari alkalmazásának magyar feltalálója is.

Ahhoz, hogy a bor erősségét kellemesen enyhíteni lehessen, nemcsak a szódavíz előállítását kellett felfedeznie, hanem természetesen fel kellett találni egy olyan üveget is, amelyből a szódavizet ki lehessen fröccsenteni. Jedlik magával vitte a világ legelső szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt, amit németesen spriccernek nevezett el.

Vörösmartynak azonban nem tetszett ez a szó, így helyette találta ki a fröccs szót. A költő később a Fóti dal című költeményében említi meg a szódával hígított bort: „fölfelé megy a borban a gyöngy”.

 ( Vajda Judit fotói )

 

Állítólag, Jedlik Ányos édesanyjának is készített fröccsöt, és magyarázta, hogy felfedezése tudományos. 

Anyja válaszolt: Tudom, Ányos.

 

 Egy igazi csapatmunka:

Ahogy kezdett híre menni a MécsesMűhely-nek, a pinceszomszédoknak is eszükbe jutott, hogy a borházba, vagy a teraszra, vagy éppen a pincébe, elkelne egy-egy mécses.  Alapanyag kérdése!  Aki hoz farönköt, és van egy üveg jó bora (amit kiiszunk, hogy lehessen az üvegéből mécses) - az elkészítheti a saját mécsesét,  "szakember" vezetésével.  Nosza, Tégel Tomi meg is szervezte!

Igaz, a "farönk" ami gyűjtöttünk az erdőben, csúzlinak kicsit nagy, esztergálni kicsit vékony, meg aztán nem is igazán egyenes. De majd csak lesz belőle valami. Szerencsére, mécsesnek való fatörzs szeletek éppen voltak félkészen. Hát erről szólt a kellemes nyárias június második szombatjának estéje.