LAP TETEJÉRE

foto1 foto2 foto3 foto4 foto5
"A pinczék száma hajdanában megközelítette a házak számát. A mesterembereknél meg épen a jómód jele volt, a'miért is aztán sokszor, ha tulajdon háza nem is de pinczéje mindenesetre volt."
A miskolci pincék első pontos felmérését 1817-ben Domby István készítette el, amikor megszerkesztette Miskolc térképét, ....1779 pincét vett lajstromba.
A legtöbb pinceüreg 10-20 méter hosszú, de szép számmal vannak közöttük 50-100 méteres, vagy annál hosszabb vájatúak is. A pinceüregek a bor tárolására ideális hőmérsékletet biztosítottak. Hőmérsékletük télen-nyáron 6-10 °C
A 18. századtól a pincék fölé épített borházak a városi iparosok és földművesek második otthonai voltak.
".....a hivatalos órák elmúltával, üzletzárás utáni munka végeztével az Avasra ment a miskolci polgár, feledni a nap gondjait, vidám poharazás közben a família körében, vagy barátok társaságában”

Az Avas

dj"....Az Avashegyen láthatók lépcsőzetesen egymásfölé emelkedő sorban Miskolcz szőlőbirtokosainak jól berendezett, s épített pinczéi, melyek legtöbbjei a régi időben telve valának a legjobb minőségű borokkal" - írja 1887-ben Podmaniczky Frigyes, majd a következőképpen folytatja:

e-mail: avasiborut@gmail.hu

Get Adobe Flash player

MEGHÍVÓ: Július 30:

 

 

MEGHÍVÓ: Július 16:

 

A BOON.hu cikke:

 

Az Avasi Borút Egyesület 12. Avasi Értéktár kiadványát mutatták be nemrégiben a Sub Rosa Caféban Miskolcon, a kötet címe Avasi Museum. A cím is utal rá, hogy a könyv az Avasról szól, és arra is, hogy a szerzők nagyrészt a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai.

Dr. Szolyák Péter, a múzeum igazgatója Miskolc és az Avas első ábrázolásáról ír, Kapusi Krisztián pedig az avasi utcanevekről, azaz azok változásairól (vagy épp megmaradásukról) az elmúlt évtizedekben. Spóner Péter a miskolci hordókészítőket mutatja be, Tóth Arnold tanulmánya viszont a Tetemvárra kalauzolja az olvasót, az ott lévő szőlőkről, pincékről, borokról sok képpel fűszerezve ír, említve azt is, hogy milyen volt hajdanán a társasági élet a Tetemváron.

Vámosi Katalin Mazsaroff Miklós műveit vette górcső alá. A művészettörténésztől megtudtuk, hogy Mazsaroff Miklós egy 1974-ben kiírt pályázatot nyert meg, és annak részeként Városunk változása címmel készített festménysorozatot az Avasról: ez volt a lakásépítések kezdeti időszaka. Aztán később, a 80-as években újabb sorozat készült. Akkor már nagyobb volt a lakótelep, a képzőművész társadalmi perspektívából festette meg képeit. Vámosi Katalin tanulmányában az LKM ihlette képeket is megemlíti. Mint az Északnak hangsúlyozta, ezek az alkotások is szervesen kapcsolódnak a témához.

A kiadvány régi újságcikkeket is bemutat, Jacsó Pál cikkét és Vajda Csilla személyes krónikáit az avasi pincékről is tartalmazza.

Három éve kezdődött

Mint Báthory Csongortól, az egyesület elnökétől megtudtuk, három éve kezdték el a munkát pályázati forrásból, azóta készülnek kiadványaik – a kezdeteknél nem is gondolták volna, hogy ennyi megörökítenivaló van az Avason –, e hét végén már újabb, 13. kötetük bemutatóját tervezik, ahol kortárs írók és költők lesznek a főszereplők. A legtöbb szám tematikus, és mindig próbálnak magazinszerűek, olvasmányosak lenni. A mostani tehát a múzeum munkatársaié, akik különböző oldaláról, szempontból mutatják be az Avast.