LAP TETEJÉRE

foto1 foto2 foto3 foto4 foto5
"A pinczék száma hajdanában megközelítette a házak számát. A mesterembereknél meg épen a jómód jele volt, a'miért is aztán sokszor, ha tulajdon háza nem is de pinczéje mindenesetre volt."
A miskolci pincék első pontos felmérését 1817-ben Domby István készítette el, amikor megszerkesztette Miskolc térképét, ....1779 pincét vett lajstromba.
A legtöbb pinceüreg 10-20 méter hosszú, de szép számmal vannak közöttük 50-100 méteres, vagy annál hosszabb vájatúak is. A pinceüregek a bor tárolására ideális hőmérsékletet biztosítottak. Hőmérsékletük télen-nyáron 6-10 °C
A 18. századtól a pincék fölé épített borházak a városi iparosok és földművesek második otthonai voltak.
".....a hivatalos órák elmúltával, üzletzárás utáni munka végeztével az Avasra ment a miskolci polgár, feledni a nap gondjait, vidám poharazás közben a família körében, vagy barátok társaságában”

Az Avas

dj"....Az Avashegyen láthatók lépcsőzetesen egymásfölé emelkedő sorban Miskolcz szőlőbirtokosainak jól berendezett, s épített pinczéi, melyek legtöbbjei a régi időben telve valának a legjobb minőségű borokkal" - írja 1887-ben Podmaniczky Frigyes, majd a következőképpen folytatja:

e-mail: avasiborut@gmail.hu

Get Adobe Flash player

Megemlékeztünk

1848. MÁRCIUS  15.-éről!

 

 

Az ünnepi megemlékezés délután fél 3 órakor

az Avasi temetőben két 1848-as örökbefogadott síremléknél volt.

>>> A  meghívó  itt olvasható <<<

>> a Miskolci TV híre itt nézhető meg <<


>> ujságcikk itt olvasható <<

>>Fotó sorozat itt látható<<

Ezt követően a Miskolczi Pincék Asztaltársasága és az Avasi Borút  Egyesület egybevont közgyűlésével folytatódott a program a BORTANYÁN.


Kossuth Lajos azt üzenete...   indultunk koszorúzni:

Csoportkép a koszorúzás után:

 

Deák Imre Elnök úr ünnepi megemlékezése:

Új tagok avatása a Nagyavasi Pincesorról:

 

 

A többi fotó a virtuális séta menüpontban lesz látható.

Az örökbefogadott síremlékekről itt olvashatsz:

Az avasi református temetőben a Miskolczi Pincék Asztaltársasága és az Avasi Borút Egyesület két 48'-as síremléket választott ki „örökbe fogadásra” valamint a március 15.-i megemlékezés helyszínéül.

 

Kun Miklós (1812-1875)


1848-as nemzetőr hadnagy, főbíró

Miskolcon született, az evangélikus főgimnáziumban végzett, majd Eperjesen tanult jogot. A reformnemzedék képviselőjeként 1841-1844 között a város első számú vezetője volt. Az okszerű gazdálkodás és a növénynemesítés híveként éppúgy ismerték, mint a kultúrát és a miskolci színházat támogató emberként. A szabadságharc alatt a nemzetőrség hadnagyaként harcolt, majd a bukás után visszavonult és borászattal foglalkozott. A város történetéről 1842-ben monográfiát jelentetett meg.


Nevéhez fűződik, hogy Magyarország első egészalakos Kossuth szobra Miskolcon áll. Megyeszékhelyünk a szabadságharc félévszázados évfordulóján, 1898-ban ezzel a köztéri alkotással tisztelgett a nagy államférfi emléke előtt.


Érdekesség, hogy a monoki születésû Kossuth Lajos egyetlen alkalommal járt Miskolcon. Egészen pontosan 28 éves korában, 1840-ben. A Három Rózsa fogadóban szállt meg testvérével és két kísérőjével. Bár a gyorskocsi-járat - amin utazott - városi megállója közvetlen a szálloda mellett volt, az akkor már országszerte ismert Kossuthnak nem sikerült ,,észrevétlenül" éjszakáznia Miskolcon.

Hírül véve érkezését, a város polgárai közül sokan gyűltek össze tiszteletére a szállónál, és ,,fáklyás-zenével" köszöntötték a vendéget, akit Kun Miklós, a későbbi városi főbíró beszéddel is köszöntött. A köszöntõ beszédre Kossuth is beszéddel válaszolt, és ebben a nemzet ,,egybeforrásáról" szónokolt.


Az 1898. március 15-ei ünnepségen, amit a Korona szállóban tartottak a miskolciak, felvetődött, hogy a miskolci dalárdaegylet hangversenyének bevételéből, illetve a város támogatásával szobrot állítson a város Kossuthnak. A ,,közakaratnak hódolva" Miskolc képviselő-testülete 1898. április 12-ei ülésén úgy döntött, hogy ,,Kossuth Lajos emléke Miskolcz városában, közadakozás útján begyűlt összegből emelendő ércszobor által megörökítessék."

A szobor 1898. május 30-ai leleplezése országos esemény volt. Megjelent azon a nagy államférfi húga, Ruttkayné Kossuth Lujza és fia, Kossuth Ferenc. Az emlékezők között ott volt Szemere Bertalan fia, Attila, Herman Ottó, Lévay József, és számos országgyűlési képviselő, vezető lapszerkesztő.



 

Poóts András (?-1848)


( A sírkövön Pócs András felirattal)

1848-as honvéd

A most használatos temetőkönyv bejegyzése szerint a III/A parcella 8. sorának 12. sírhelyén van Poóts András nyughelye. A régebbi temetőkönyvekből folyamatosan átvették a megjegyzést, mely szerint Poóts András Miskolcról indult veres sipkás honvéd volt. Halálának okáról nem szólnak tudósítások, de összefügg(het) a harci eseményekkel.

 

(Kutatómunka a tagoknak:  akinek van további információja Pócs Andrásról, küldje meg!   Ide rakjuk! )