Amikor az este szürkülete egyre inkább sötétségbe váltott át, a viharos szél ellenére egyre több piros sapkás Mikulás tűnt fel az avas történelmi pincesorain, és mindegyik a Felső sor irányába cipelte batyuját.

Nem volt nehéz rátalálni a titkos gyülekező helyre hiszen a forralt bor illata, a füstölgő kémény  és a kiszűrődő vidám lárma egyértelműen jelezte. Odabent a kemence melege és Gyuszi különleges pálinkái segítették a Mikulásokat ismét átmelegedni.


A batyukból elő került ennivalók a társasággal együtt a pincében megterített asztalokhoz kerültek le.
A gazdagon megterített asztalok mellett Mikulás váró nótákra került sor, mely során a felnőttek a gyekeket is túlénekelték.  Vagy csupán egy pillanatra újból gyerekek voltunk?  Az éneklés csak félig tette meg hatását, mert a Mikulás most csak a Főkrampuszát küldte!


- de így is jutott minden gyereknek!

Kicsiknek:


Nagyobbaknak:


Majd, miután a kedélyek megnyugodtak a csomagok bitokában, a fínom falatokra is sor került.



Amikor úgy éreztük hogy a mai napra már megmenekültünk az éhen halástól és a kiszáradástól is, végre volt energiánk együtt énekelni, köszönet érte Sityunak és alkalmi kíséretének!






Kattints a videolejátszóra! 
{jomwebplayer type=youtube video=http://youtu.be/jDmKPP9VXqY}



Újra itt a nagy csapat!

..

Jöjj kedvesem!

...

Búcsúzkodáskor közösen meggyújtottuk az adventi koszorún a 2. gyertyát, hiszen már majdnem vasárnap volt, és a csillagoktól fényes ég felé felhallatszott a közösen elénekelt Mennyből az angyal...




A távozás közben még összeszámoltuk Sityu kíséretével, hogy hány perc volt az ünnep.....

..

A ritka percek selyemszalagját sikerült megint együtt felbontanunk!


A tavalyi Mikulásnapot  kiegészítettük a videókkal!  Nézd meg ide kattintva!