MINDSZENT - KISAVASI  pincesorok

Az Avas évszázadok óta mint a város raktára és rejtekhelye szerepelt. Több mint 800 pincét vájtak az Avas száraz, vízmentes andezittufájába.

Az üregek egymással párhuzamosan haladnak a hegy belseje felé, 6-7 m távolságban, a legtöbb 10-20 méter hosszú, de van 50-100 méteres vájat is. Az üregek hőmérséklete 6-10°C között változik attól függően, hogy milyen mélységben húzódnak, hőmérsékletük télen-nyáron egyforma.

A mostani pincék nagyrésze legalább 300 éves, de kétszáz évesnél fiatalabb alig fordul elő. A pinceházak nem különösebben régiek, 1702-ben még csak minden tizedik pince előtt volt valamilyen borház.

"....Az Avashegyen láthatók lépcsőzetesen egymásfölé emelkedő sorban Miskolcz szőlőbirtokosainak jól berendezett, s épített pinczéi, melyek legtöbbjei a régi időben telve valának a legjobb minőségű borokkal"

írja 1887-ben naplótöredékeiben Podmaniczky Frigyes

A város társadalmi életében nagy szerepet játszottak a pincék és a pincézések, mint a vendéglátás - vendégjárás sajátos társasági színterei. Ehhez kapcsolódóan városunk monográfusa, Szendrei J. írja, hogy:

"Határainkon századok óta nagyarányú bortermelés volt. Borunk jóságával megközelítette a szomszédos hegyalját, miben jelentékeny része volt homokkőbe vájt száraz pinczéinknek. A pinczék száma hajdanában megközelítette a házak számát. A mesterembereknél meg épen a jómód jele volt, a'miért is aztán sokszor, ha tulajdon háza nem is de pinczéje mindenesetre volt.”

Ha valaki Miskolcról és az avasi pincesorokról hall, elsőként valószínűleg a Kisavas 1. sor vendéglői, borozói jutnak eszébe. (de "alsó sor"  vagy "1" sor feliratú utcatáblák is láthatók)

Tulajdonképpen a Mindszenti templom mögé kell feljutni, vagy a Földes Ferenc utcából ( Arnóti sor alja) vagy a technika házával szembeni keskeny úton fölfelé. Itt vannak  sorban kamaszkorunk borozó- söröző mulatói.  Igaz, legtöbbnek már más a neve, de itt még mindig Avas az Avas.

Holott,  ilyen kellene hogy legyen az összes pincesor. És akkor se Grinzing, se Villány, se Portó nem lenne sehol Miskolchoz képest.  No, de nem kell félniük, a városatyák már sokadik cserélődés után sem ismerték fel ezen építészeti örökségünk hatalmas lehetőségeit.

KISAVAS


2. sor.



Többségében szépen rendben tartott magánpincék sorakoznak a régi avas szebb időket megélt emlékét felidézve.

KISAVAS


3. sor.

A 2.  sorról a 4. sor indul fölfelé, de ilyen apróságon itt nem kell meglepődni. A 4. sorból ágazik le a 3. sor.  Innen egy lépcsőn is vissza lehet jutni a 2. sorra.  Jónéhány borházra ráférne egy új gazda lelkes felújító munkája.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

KISAVAS

4. sor.

A 4. sor a 2. sor közepésől ágazik fel az Avas hegyre. Az elején még úgy-ahogy rendben tartott pincék vannak, de feljebbb már több helyen meglátszik a gyüjtögető életmódot folytató etnikum keze nyoma. Pedig gyönyörű kilátás tárul elénk a város irányába. Mégis egyre több az elhagyatott pince.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

A 4. sor vége felkanyarodik a Mélyvölgyi pincesorok felé, és hangulatos panoráma tárul szemünk elé: alattunk a Mélyvölgy sorai: Arnóti, Zsolcai, Csabai sor, és szemben a másik dombon a Győri sor. Jobbra a város templomtornyait számolhatjuk össze.

„Az Avas a Város dísze és legmarkánsabb jellegzetessége, amely nélkül Miskolc és a miskolci élet el sem képzelhető. Az ősi templom, a régi harangtorony, mögöttük a hangulatos temető és fölöttük a dalos pincesorok, a torkuk mélyén  erjedő’ s érő avasi  borral, nemcsak a Város arculatára raknak színeket, de a város életébe is valami különös zamatot lopnak bele. Az Avas a város romantikája.”

Zsedényi  Béla, 1929.

Merre sétálsz tovább? 

A lábad alatt lévő Mélyvölgyi pincékbe > ide kattintva jutsz el.

A Mélyvölgy túloldalán kezdődő Nagyavasi pincesorokra > ide kattintva jutsz el.