Béres Attila: A miskolc-avasi református templom - Avasi Borút Egyesület

LAP TETEJÉRE

foto1 foto2 foto3 foto4 foto5
"A pinczék száma hajdanában megközelítette a házak számát. A mesterembereknél meg épen a jómód jele volt, a'miért is aztán sokszor, ha tulajdon háza nem is de pinczéje mindenesetre volt."
A miskolci pincék első pontos felmérését 1817-ben Domby István készítette el, amikor megszerkesztette Miskolc térképét, ....1779 pincét vett lajstromba.
A legtöbb pinceüreg 10-20 méter hosszú, de szép számmal vannak közöttük 50-100 méteres, vagy annál hosszabb vájatúak is. A pinceüregek a bor tárolására ideális hőmérsékletet biztosítottak. Hőmérsékletük télen-nyáron 6-10 °C
A 18. századtól a pincék fölé épített borházak a városi iparosok és földművesek második otthonai voltak.
".....a hivatalos órák elmúltával, üzletzárás utáni munka végeztével az Avasra ment a miskolci polgár, feledni a nap gondjait, vidám poharazás közben a família körében, vagy barátok társaságában”

Az Avas

dj"....Az Avashegyen láthatók lépcsőzetesen egymásfölé emelkedő sorban Miskolcz szőlőbirtokosainak jól berendezett, s épített pinczéi, melyek legtöbbjei a régi időben telve valának a legjobb minőségű borokkal" - írja 1887-ben Podmaniczky Frigyes, majd a következőképpen folytatja:

e-mail: avasiborut@gmail.hu

Get Adobe Flash player

 

A honfoglaláskor (886) Árpád adományozta ezt a földet Bors vezér apjának, tőlük származik a névadó Miskolcz nemzetség. 1332-ben temploma volt. A mai késő gótikus templomot 1411-1489 között építették, a nyolcszög három oldalával záruló keletelt szentéllyel, déli oldalán támpillérekkel, mérműves ablakokkal.

 


 

Az épület egyenes záródású nyugati főhomlokzata is támpilléres. Eredetileg háromhajós, szentély-körüljárós csarnoktemplomnak épült és hálóboltozata volt, Themesváry Mihály plébános idejében szentelték fel. A török csapatok 1544-es első miskolci betörésekor óriási veszteséget szenvedett a város. Lakói közül 4000 rabot hurcoltak magukkal és felgyújtották az akkor még tornyos templomot. A tűzvész során a nyugati torony rázuhant a főhajóra és beszakította annak boltozatát, ez magával rántotta a mellékhajók boltozatát is. Miskolcon 1554-70 között meggyökeresedett a reformáció. A templom nyugati főhomlokzattól kissé északnyugatabbra 1557-ben felépítették a harangtornyot, négyzet alakú, támpilléres, fagalériás, hatszögletű gúlasisakkal, késő reneszánsz stílusban. Az ún. avasi templomot 1569-ben a reformátusok állították helyre. A templom mennyezetét könnyű, sík famennyezettel készítették el. 1653-59 között renoválták a templomot, ekkor állították a hajóban lévő karcsú oszlopok helyére a ma is meglévő hatalmas, négyszögletes pilléreket. Az idők során egy hosszú karzat is épült a hajó északi hossz-oldalába. Jelenlegi famennyezete 1772-ben készült. A nyugati karzatot 1895-ben építették az orgonának. A falakon láthatók a régi mennyezet bordaindításai. 1941-ben feltárták a templom padozata alatt levő kriptákat, lebontották az északi karzatot. Ugyanakkor középkori falfestmények is előkerültek, de még nem tárták fel azokat. Van a templomban egy 1490 körül készített intarziás királyi stallum, de megvan az ún. fekete szék is, ami a középkori egyház fegyelmezési eszköze volt. Festett Mózes-széke a XVIII. században készült, vele egy idős a szószékkorona. E koronához készíttette az egyház a szószéket. A harangtorony 1865-ben leégett, de nemsokára újjáépült. Benne található az avasi harangjáték szerkezete. A templom az Avas hegy oldalában, a középkor óta használt temető szélén áll. A miskolci református egyház neves lelkipásztorai voltak: Hevesi Mihály esperes-lelkész 1566-88 között, aki Balassa Menyhért udvari papja is volt és Melanchton Fülöp avatta lelkésszé 1555-ben Wittenbergben. Ő írta alá a debreceni hitvallást a borsodi traktus nevében 1567-ben. Csáji Márton 1729-től volt miskolci pap, később a Tiszáninneni Egyházkerület püspöke lett. Kun Bertalan 1850-től, 1866-tól az egyházkerület püspöke 1910-ig.

 

 

 

A 750 (104 cm) és 250 kg-os (70 cm) harangjait a Bp-i Hm készítette. A nagyobbik „Miklós” felirata: „Isten dicsőségére és haló poraiban is áldott férje emlékére özv. Újhelyi Miklósné 1923. évben. No.4583.”A kisebbik „Johanka” felirata: „Ns. Petra Istvánné sz. ns. Szabó Julianna emlékére készíttette férje ns. Petra István, 1926. No.5660.”

 

Forrás: Várady József templomos könyvei