LAP TETEJÉRE

foto1 foto2 foto3 foto4 foto5
"A pinczék száma hajdanában megközelítette a házak számát. A mesterembereknél meg épen a jómód jele volt, a'miért is aztán sokszor, ha tulajdon háza nem is de pinczéje mindenesetre volt."
A miskolci pincék első pontos felmérését 1817-ben Domby István készítette el, amikor megszerkesztette Miskolc térképét, ....1779 pincét vett lajstromba.
A legtöbb pinceüreg 10-20 méter hosszú, de szép számmal vannak közöttük 50-100 méteres, vagy annál hosszabb vájatúak is. A pinceüregek a bor tárolására ideális hőmérsékletet biztosítottak. Hőmérsékletük télen-nyáron 6-10 °C
A 18. századtól a pincék fölé épített borházak a városi iparosok és földművesek második otthonai voltak.
".....a hivatalos órák elmúltával, üzletzárás utáni munka végeztével az Avasra ment a miskolci polgár, feledni a nap gondjait, vidám poharazás közben a família körében, vagy barátok társaságában”

Az Avas

dj"....Az Avashegyen láthatók lépcsőzetesen egymásfölé emelkedő sorban Miskolcz szőlőbirtokosainak jól berendezett, s épített pinczéi, melyek legtöbbjei a régi időben telve valának a legjobb minőségű borokkal" - írja 1887-ben Podmaniczky Frigyes, majd a következőképpen folytatja:

e-mail: avasiborut@gmail.hu

Get Adobe Flash player

 

1471.01.26. Mátyás király parancsa: Miskolc lakosait a bortizedre vonatkozó szabadságjogaikban semmi módon  ne háborgassák

1503 február 11 Ulászló rendelete: Miskolcon idegen bort nem árulhat, aki ez ellen vét a bevitt bort elveszíti

1549 Miskolci határ szőlőhegyein 405 db szőlőt írtak össze

1562 oklevél tanúskodik arról, hogy Egri János  eladja négy darab szőlőjét és a Szentgyörgy hegyen lévő  3 pincéjét Máté Benedeknek és Máté Ambrusnak.

1569-es bejegyzés szerint:  „Sabbathe Pentecon Estván váltotta meg a Szabó Ferencné kö lukát”

1592  Bakos  Papos Balázs megvádolja a miskolci polgárokat, hogy idegen bor behozatali tilalma ellenére lopva ők is visznek bort a városba.( nincsenek zárható városkapuk)

1593-as bejegyzés szerint Mészáros Kálmán vett egy darab szőlőt „15 Ftr-ért, melj szőlőt hat esztendőre fordult, hogy nem kapálták”.

1632.05.04. Szabályozásra kerül a borárusítás

Kiskarácsonyig (január első napja )volt szabad a borárusítás  E naptól Szent György napig  (április 24) csak a város pecsétes  szapujával lehetett bort mérni.

1632 A tanács pincehelyet jelöl ki az Avason

1639.06.03. Egri pasa oltalom levele a miskolci hegyek gazdáinak, hogy a szőlőkben ne háborgassák őket.

1639 Maklári Zubor Márton miskolci prédikátor  - vött az Avas völgyön egy pincét egy gönci hordó boron

1674 A város török uraihoz fordul védelemért ,hogy katonáktól védelmet kapjanak, mert a boraikat elhordják.

1685. Szepesi Pál záloglevelet ad egy szőlőről. A szőlő a Tűzköves oldalán volt

1686 a város bérbe adja az égetett bor és pálinka mérés jogát

1717.Városi tanácsi rendelet alapján a lelkészeket és tanítókat borral kell fizetni

1718 Városi tanács kocsmát épít

1722  a vidékről behozott bor után adót kell fizetni

1724 A bíró a templom előtti téren kijelenti,  hogy akik a pincékből nem költöznek le a városba azokat erőszakkal fgják ki költöztetni.

1792  143 tiltott bor és pálinkamérő helyet írtak össze

1724 Városi tanács elrendeli a pincesoron lakók beköltöztetését az ellenszegülők pénz büntetést kaptak épületrészeket lerombolták

1725 Városi rendelet: pincét ásni csak bírói engedéllyel lehet, s adót kell fizetni

1759 már vannak nagyobb borházak is pl 17,5m*2,5m emeletes

1780 pincék száma 1224

1781 május 25 tűzvész a Mindszenti részen ekkor szervezi meg a város tűzoltóságot

1782 Benkő Sámuel - Miskolc topográfusa- szerint Miskolcon 1424 pince van

1794 Város döntése alapján egységes hiteles mérő eszközt kell készíteni -pecsétes ice-

1800 A város el ad 30 hordó bort a kiadásainak fedezésére

1800 jégeső veri el a szőlők nagy részét

1817  telekkönyv szerint 45 szőlőhegyen 1100 gazda rendelkezett szőlőbirtokkal.  880ha

a város területének 17%-a

1817 Domby István elkészítette a pincék felmérését. 1779 pincét írt össze ebből az Avason 865

1825  a városban 8 kerékgyártó bodnár dolgozik

1827 sokáig emlékezetes szüret jó minősége

1828  a városban 15 bodnár, kádár dolgozik    (érdekesség: csizmadia 102)

a lakosság több mint 50%-a szőlőművelésből él

1831  1339 pince van Miskolcon

1843.0.19. Tűzvész, Alsó papszertől indul és leég 815 ház és 69 pince

1848  pincék száma 1438 ebből az Avason 900

1852   a termés jó aszú is termett

1856  1827 óta ilyen jó bor nem termett aszú is termett

1868  Hegyi rendőri szabályzat

1869 állat és borkiállítás

1880-tól kezd pusztítani a filoxéria

1886  A Grünfeld cég 65 ezer forintot ajánlott a városnak a bor sör és pálinka mérés jogáért. (Grünfeld család az országos borkiállításokról érmekkel és oklevelekkel térnek haza)

1887 „Az Avashegyen láthatók lépcsőzetesen egymásfölé emelkedő sorban Miskolcz szőlőbirtokosainak jól berendezett, s épített pinczéi, melyek legtöbbjei a régi időben telve valának a legjobb minőségű  borokkal" (Podmaniczky Frigyes)

1890 körüli hír alapján a borhamisítás fészke Miskolcon van.

1883.04.24. Miskolc borcsarnok megnyitása borkereskedőt tüntet fel de 1910-re számuk lecsökken 11-re

1885. Miskolci kalauz 20 borkereskedőt tüntet fel.

1888 szeptember 22-26 Népkerti lövöldében borkiállítás

1893  Szabó Gyula új szőlőfajták szaporítóanyag előállítása,  állami megrendelésre szállít

1908 A város területén 370 kat.hold  művelt szőlő terület, 7896 hektoliter bort szüreteltek

1912.03.31. Avas első kivilágítása

1913.04.03. Avas víztároló felavatása- városi vízszolgáltatás kezdete