Az Avasi Borút Egyesület kiadványa:

A képre kattintva pdf-ben letölthető vagy olvasható

Olvasáshoz kattints a fenti borítóra!

Olvasáshoz kattints a fenti borítólapra!

Olvasáshoz kattints a fenti borítóra!

Néhány mottó- amit próbálunk betartani:

" Veszélyes dolog igaznak lenni olyan dolgokban, amelyekben a hatalmon lévők tévednek."

(Voltaire)

- éppen ezért - kijelentő mondatok helyett inkább csak kérdezünk:

"Neked, mint kívülállónak, mi a véleményed az intelligenciáról?"
(Sándor György)

....és meggondoljuk hogy mit és mennyit iszunk:

"Csak bort iszom!
A víz az nekem nagyon erős ital! Hajókat hord a hátán, gátakat szakít át...." 

(Kabos Gyula)

Szabadidőnket pedig inkább a borházban, mintsem a kórházban szándékozunk eltölteni:

"Azt hiszem, az egészség fogalmát előbb-utóbb tisztázni kell, de nem az orvosoknak, hanem a költőknek és a gondolkozóknak.

Az orvostudományra ebben a kérdésben nem számíthatunk. Amit a klinikákon egészségnek tartanak, annak fertőtlenítőszaga van. 
Az egészség nem steril.

Az egészségnek gyümölcsillata van, olyan, mint a muskotályszőlő, a fekete hamburgi, a muscat otonel."
(Hamvas Béla)

"Ha megérem és nagyon öreg leszek, de magas koromhoz megkapom azt a nyájas és derűs bölcsességet is, amelyet annyira el kívánok érni, meg fogom írni a magyar borok kimerítő katalógusát, mert ezt megírni nagy-nagy tapasztalat, és még nagyobb nyájasság, derű és bölcsesség nélkül nem lehet.
Remélem, elérem a magas kort és az utolsó években nem kívánok dugáruként semmit sem a hátsó zsebemben a túlvilágra csempészni; remélem akkorra már senkinek sem irigylem ki szájából a falatot és karjából a nőt; nem lesz eldugott bosszúm, nem lesz tartozásom, és nem fogok botorul elmulasztott dolgokon keseregni.
Akkor, igen, akkor megírom a nagy borkatalógust, ízek, illatok, olajok, drágakövek, nők szerint csoportosítva, vidékenként és tájanként és fajtánként és megkeresem az ételt, a legillőbb évszakot, még napszakot is, amelyben inni tehet, hozzá a muzsikát és a vele rokon költőt."

Az Avasi Borút Egyesület kiadványa:

A képre kattintva pdf-ben letölthető vagy olvasható

Hiteles forrás a miskolci pincékről:

A képre kattintva pdf-ben letölthető vagy olvasható

A régiségvásárban megmentett 1964-es könyv:

( 6Mb )

A Vasárnapi Újság 1854 - 1921 évi számai a fenti képre kattintva olvashatók.

Kun Miklós Miskolc város főbírája volt 1841-1844 között. Tehát ezen könyvből biztos információkat kapsz Miskolcról. Egyébként, miskolci polgárhoz méltóan, szőlője és borospincéje is volt az Avason.

Tájékoztatjuk a Pincetulajdonosokat Miskolcz város pincze szabályrendeletéről:

Akit a részletek érdekelnek:

Ötven éve írta Jean Raspail:

Néha nem árt Churchill-től is olvasgatni.

Sir Winston Leonard Spencer Churchill (Woodstock (Oxfordshire)  1874. november 30. – London, 1965. január 24.) brit politikus, miniszterelnök 1940–1945 és 1951–1955 között. Kiemelkedő képességű államférfi, szónok és stratéga, a brit hadsereg tisztje. Élete egyedülálló számú és mélységű kutatás tárgya a brit és világtörténelemben betöltött szerepe miatt. Rendkívül termékeny író, történelmi tárgyú írásainak elismeréseként az irodalmi Nobel-díj birtokosa (1953)

1899.-ben megjelent könyvében :  The River War -ban 118 évvel ezelőtt figyelmeztet:

(sajnos csak az angol wikipédiában van meg)

 Fordítása:

Churchill az iszlámról írta:

Mily irtózatosak azok a tilalmak, amiket a mohamedánizmus ír elő a követőinek! A fanatikus őrjöngés mellett, ami oly veszélyes egy emberben, mint a veszettség a kutyában, ott van az a félelmetes, fatalista apátia. Ennek hatásai jelen vannak számos országban: könnyelmű szokások, szervezetlen mezőgazdaság, lomha kereskedelem és a tulajdon bizonytalansága a jellemző mindenhol, ahol a Próféta követei élnek.

Elfajzott érzékiség fosztja meg az életet a kellemtől és a kifinomultságtól, aztán a méltóságától és a szentségétől. A tény, hogy a mohamedán jog szerint minden nőnek valamely férfi abszolút tulajdonában kell lennie, akár gyerekként, akár feleségként vagy ágyasként, elhalasztja a rabszolgaság végső megszűnését addig, amíg az iszlám elveszíti nagy hatalmát az emberek között.

Egy-egy muszlim ragyogó tehetséget mutathat fel, de e vallás befolyása megbénítja a hívei társadalmi fejlődését. Nincs ennél nagyobb visszahúzó erő a világban. A mohamedanizmus messze nem haldoklik: militáns és térítő hitről van szó. Már kiterjedt Közép-Afrikára mindenhol félelem nélküli harcosokat nevelt; és ha a kereszténységet nem védené a tudomány erős karja, azé a tudományé, ami ellen hiába harcolt, a modern Európa civilizációja elbukhat úgy, ahogy az ősi Róma civilizációja is elbukott.

(Winston Churchill: The River War; 1899)

https://en.wikipedia.org/wiki/The_River_War

A WIKIPÉDIA teljes cikkét ebben az ablakban is elolvashatod: