LAP TETEJÉRE
"....Az Avashegyen láthatók lépcsőzetesen egymásfölé emelkedő sorban Miskolcz szőlőbirtokosainak jól berendezett, s épített pinczéi, melyek legtöbbjei a régi időben telve valának a legjobb minőségű borokkal" - írja 1887-ben Podmaniczky Frigyes, majd a következőképpen folytatja:
e-mail: avasiborut@gmail.hu
A barátság három dolgon alapulhat, Arisztotelész szerint:
(1) A jón alapuló barátság, ebben az esetben a barátok egymás segítségére vannak. Ez a fajta barátság áll a legmagasabb szinten.
(2) Az élvezet miatt kötött barátság, természetes örömét leli a barátokban;
(3) A haszon végett kötött barátságok, ez áll a legalacsonyabb helyen. A rossz emberek csupán a haszonért barátkoznak.
Mi a haszon a „frissebb” fogalmak szerint?
„a profit termelése, melynek fedezetét a munkások megfizetetlen munkaerejéből biztosítja.”
Valamint:
„A kapitalista gazdaságok növekedését a profit termelése, a tőke felhalmozódások és a bankok hitelei biztosítják, amelyek a gazdaság megtakarításainak összegyűjtésével fedezik az újabb és újabb befektetéseket.”
( Marx-tól származnak, de ebben igaza van)
Fentiekből következik, hogy a mai világ alapelve, hogy nem szabad kifizetni a dolgozóknak a munkájuk által megtermelt értéket, mert akkor nem keletkezne profit.
Ha nem lenne profit, azt nem lehetne elhelyezni bankokban, hogy kamatoztassák.
Ha nem lenne a bankokban elhelyezve a profit, nem lehetne a dolgozóknak a ki nem fizetett munkabérük helyett hitelt adni, amit kamatostul fizetnek majd vissza azért, hogy megvehessék azokat a termékeket, amit egyébként a munkabérükből vehettek volna meg, ha kifizették volna nekik.
A hitelfelvételt egyre erősebben kell reklámozni, hogy olyan dolgokat is megvegyen a dolgozó, ami reklám nélkül akkor sem jutott volna eszébe, ha megkapta volna a teljes munkabérét. Így még többet lehet termelni, még több profittal, ami még több bankban elhelyezett pénzt eredményez és még több hitelt lehet kihelyezni…
Mivel a felhalmozott hiteleket sohasem lehet teljes egészében visszafizetni, előbb-utóbb jön a válság.
Egy ideig visszaesik az áruk iránti kereslet, mert a szerencsétlen hiteles csak nyögi a hitelt, a korábbi vásárlásokra nem futja neki, kevesebb az eladott árú, kevesebb a termelés, kevesebb a létfontosságú profit, emiatt a dolgozót (amúgy is csak gond van vele) elbocsájtják, vagy munkabérét ( mi az hogy kevesli?) csökkentik, hogy azért valami haszna még ilyen rossz időkben is maradjon szegény tőkésnek….
Úgy is lehetne fogalmazni, hogy több árút termelnek, mint amennyit a piac felvenni képes. Nem annál többet, mint amennyit a mai emberiség fogyasztani képes volna, (ha megkapná munkája ellenértékét) hanem, mint amennyit megvásárolni képes a profitképzés céljából megkurtított jövedelméből.
Ahhoz, hogy az alkalmazottakat továbbra is munkára lehessen kényszeríteni, el kell értékteleníteni a megtakarított pénzüket. Ha lehet akkor finoman, szinte észrevétlenül. Erre találták ki az inflációt. Már ha sikerül féken tartani....
Söpörték már az értékpapírokat 90 évvel ezelőtt a New-Yorki-i utcákon....
Állítólag a történelem az élet tanítómestere - mégsem tanulunk belőle.....