LAP TETEJÉRE

foto1 foto2 foto3 foto4 foto5
"A pinczék száma hajdanában megközelítette a házak számát. A mesterembereknél meg épen a jómód jele volt, a'miért is aztán sokszor, ha tulajdon háza nem is de pinczéje mindenesetre volt."
A miskolci pincék első pontos felmérését 1817-ben Domby István készítette el, amikor megszerkesztette Miskolc térképét, ....1779 pincét vett lajstromba.
A legtöbb pinceüreg 10-20 méter hosszú, de szép számmal vannak közöttük 50-100 méteres, vagy annál hosszabb vájatúak is. A pinceüregek a bor tárolására ideális hőmérsékletet biztosítottak. Hőmérsékletük télen-nyáron 6-10 °C
A 18. századtól a pincék fölé épített borházak a városi iparosok és földművesek második otthonai voltak.
".....a hivatalos órák elmúltával, üzletzárás utáni munka végeztével az Avasra ment a miskolci polgár, feledni a nap gondjait, vidám poharazás közben a família körében, vagy barátok társaságában”

Az Avas

dj"....Az Avashegyen láthatók lépcsőzetesen egymásfölé emelkedő sorban Miskolcz szőlőbirtokosainak jól berendezett, s épített pinczéi, melyek legtöbbjei a régi időben telve valának a legjobb minőségű borokkal" - írja 1887-ben Podmaniczky Frigyes, majd a következőképpen folytatja:

e-mail: avasiborut@gmail.hu

Get Adobe Flash player

Apropó, az istenített dzsídípi .

(bruttó hazai termék / gross domestic product, GDP)

Számítása:

GDP = háztartások fogyasztása + kormányzati fogyasztás + beruházás + nettó export

Csodálatos GDP-t lehet elérni úgy is, ha a dolgozó tintalevest eszik papírgaluskával (a háztartások fogyasztása minimális)  - De : a kormányzati fogyasztás + beruházás + nettó export növekszik.

A GDP  tehát elvált a társadalmi jótól, így csak igen szűk keretek között érdemes rá úgy hivatkozni, hogy ha a GDP nő, akkor az feltétlenül jó a társadalom számára.

 

A GDP kimutatásoknál arra is ügyelni kell, hogy sok esetben nem az abszolút számmal találkozunk, hanem ennek egy főre vetített mennyiségével. Már általános iskolában tanítják, hogy egy tört kétféleképpen növelhető: vagy a számlálót növelem, vagy a nevezőt csökkentem. E szabály alól a GDP/fő sem kivétel. Ha egy  ország lakosságának 10%-a folyó év december 30-áig például egy járvány miatt meghalna, vagy felakasztaná magát mert nem tudja a hiteleket törleszteni, akkor az egy főre jutó GDP 11,1%-kal emelkedne (feltéve, hogy a GDP abszolút nagysága az előző évi szinten marad). Így sok kormány boldog lehet: olyan egy főre jutó GDP-növekedés kimutatására képes, amire ritkán van példa!

De van más mérőszám is :

A bruttó nemzeti boldogságot is méri az ENSZ - Bhután javaslatára

 

http://hvg.hu/vilag/20110723_brutto_nemzeti_boldogsag

 

Az ázsiai országnak sikerült elfogadtatnia az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésével, hogy a hazai össztermék, a GDP mellett lehessen "össznépi" boldogság, pontosabban népi összboldogság, GNH (Gross National Happiness) mutató is a nemzetközi összevetésekben.

Az ázsiai ország a GNH-el az anyagi jólét és a lelki béke egyensúlyát próbálja számszerűsíteni.

A kicsiny buddhista királyság mindent megtesz, hogy „szándékosan távol tartsa a turistákat - nincs rájuk szükség, vigyék a pénzüket máshová, hangoskodjanak és szemeteljenek a Föld többi pontján." (Frei Dosszié), mert Bhután csendre és nyugalomra vágyik, és nem belőlük akarnak meggazdagodni, mint más szegény országok. Az 1956 előtt még szinte a középkor feudális gazdasága, ahol nem volt pénz, ezért terményadó és ingyen munka létezett „...anélkül kecmergett ki a nyomorból, hogy kizsákmányolta volna természeti erőforrásait. Pedig fő bevételi forrása, hogy vízi energiát ad el Indiának. Bhután közel háromnegyedét mindmáig érintetlen erdők borítják, ezek több mind 25 százaléka védett terület." (Larmer 2008, National Geographic) Kizárták a nagy multinacionális cégeket, becsukták az ajtót a működő tőke beáramlása előtt, hogy ne tegye tönkre őket a globális nagyvállalatok profithajszolása. A bhutáni király mondta: „Belőlünk ne csináljon senki fogyasztásmániás, bankkölcsönnel nyírható birkát." (Frei Dosszié) A lakosság háromnegyede földművelésből és állattartásból él. Megvalósították az önellátó gazdaságot. Nagy hangsúlyt fektetnek környezetvédelemre. (Larmer 2008, National Geographic) Bhutánban a boldogság keresése állami ügy.

 

Ezer évig Magyarország is földművelésből és állattartásból élt, és nemcsak önellátóak voltunk, de Európa éléskamrájába is bőséggel szállítottunk.

Váltani kellene.

Szemléletet.